Könyvtártörténet




 

„Nálunk is fénylik a világosság napja,
És működésünknek rendes út van szabva,
Csak erő kellene, még pedig isteni,
Emberből igazan embert teremteni.

Embert, kiben meg van a kellő értelem,
Embert, kiben lángol tiszta honszerelem,
Embert, ki önzetlen és egyenes lelkű,
Embert, ki bizalmat megérdemel, mert hű.

Ilyen emberekért e jubileumon,
Mennybéli istenség! hozzád fohászkodom.
Téged kérlek Uram, mert te megteheted,
Adj körünknek számos huszonöt éveket!

Add, hogy unokáink szívörömmel teli,
Mint szabad hazának művelt gyermekei,
Áldhassák emlékünk’ s emlékét azoknak,
Kik a nép számára világot gyújtottak. Ámen”

(Részlet a jubileumi versből, a biai olvasó népkör 25 éves fennállásnak ünnepélyére.)

 

 

A KEZDETEK

Biai olvasó népkör

A napló bejegyzése szerint 1877. április 2-án Sebők József református lelkész indítványára
kezdték meg a kör szervezését. A Biai Olvasó Népkör 25. éves jubileumára írt kéziratban
a fenti esemény így jelenik meg:

„Sebők József református lelkész 1877. április elején gyűlést hívott össze, s buzdító
szavakkal ajánlatta a népiskolai könyvtár felállítását, s ezt oly módon gondolta
legcélszerűbben keresztülvihetőnek, ha társas kört alakítunk s hírlapot járatunk
s néhány jobb könyvet apránként beszerzünk."

Kevesen buzdultak fel, hisz 5 polgár 5 forintjával indult el az olvasókör. Megrendelték a Magyar
Hírlap c. napilapot, de a vasárnapi összejöveteleken nem bővült a tagság, s már-már
a megsemmisülés fenyegette a kört.
Ekkor határozott lépésre szánta el magát Karikó János.
13 tagot meggyőzve, aláírásuk birtokában és egy ideiglenes szabályzat kidolgozásával
saját házában megalakította ideiglenesen az olvasókört
.
Az alakuló gyűlésen hozott határozatok értelmében olvasó helyiségnek kibérelték Simon Ferenc
házának hátsó, kis szobáját (az éves tagdíjat 1 forintban határozták meg; tisztségviselőnek
megválasztották Kankó Jánost (jegyző) és Simon Ferencet (pénz- és könyvtárnok).
Olvasóesték időpontjának a csütörtök és vasárnap estéket jelölték ki.
Május 10-én volt az első összejövetelük, majd az elfogadottak szerint hetente rendszeresen
találkoztak.
A tagok létszáma 25 főre emelkedett. Tudomást szereztek arról, hogy megalakulásuk
nem törvényes, ezért lépéseket tettek megalakulásuk hivatalossá tételére. Megválasztották
elnöknek a kör létrehozását kezdeményező református lelkészt, alelnöknek Botsor Gyula
tanítót. Hattagú választmányt hoztak létre, melynek tagjai: Szabó János, Molnár János,
Hermán Gábor, Szikra András, id. Harczi János és Szilai János. Elkérték és kevés
módosítással elfogadták a töki olvasó népkör szabályzatát, amit felterjesztettek
az illetékes helyre. Az alapszabályzat megerősítéséről 1880-ban kapott a kör értesítést.

1877 szeptemberétől tehát hivatalossá vált a kör működése. Ekkor már az olvasó
helyiséget naponta használhatták a tagok, a napilap mellé képes hetilapokat is rendeltek
és 1 Ft 5O kr tagdíjat fizettek.
A következő években az olvasókör 30 fő körüli létszámmal működött.
1879-ben Sebők József halála miatt új elnököt választottak Úrházy Lajos lelkész személyében,
aki Karikó szavaival élve „sok jót tett a körrel". A lelkész több éven át saját költségén
egy-egy hetilapot járatott az olvasókör számára.

1882-ben Mészáros Dániel házában béreltek szobát, s a rákövetkező évben K. Szabó József
házába költözött az olvasó népkör. Itt 1890-ig tevékenykedett a kör, ahol virágzásnak indult,
hisz tagsága 40 fő körül mozgott, a tagság mulatságot rendezett a kör javára, két évig
dalárdát működtetett. 1887 májusában megünnepelték fennállásuk 10. évfordulóját.

1888-ban Úrházi elköltözésével új elnöke lett a körnek, Dézsi Mihály lelkész. Ettől az évtől
kezdve a kör nyilvánosan ünnepelte március nagy ünnepét.
1890-ben ismét költözött a kör, ekkor Szilai János házába kerültek, ahol hét évet töltöttek el.
„I892-ben olvasó-népkörünk l0 forintos zászlót csináltatott. A tagok száma ekkor már ötvenre
szaporodott, különösen az ifjúság kőzül, körülmény Dézsi M. elnöki jelentése szerint reményt
nyújtott arra, hogy a »nemzet virágai« idővel a hazaszeretetnek tettekben nyilvánuló
gyümölcseit hozzák..."

A kör gyarapodása a következő években is folytatódott. 1896-ban a tagok létszáma 64 főre,
1897-ben 70 fölé emelkedett. Anyagi megtakarításukat az 1896-ban alakult
Biai Hitelszövetkezetbe helyezték el. További megtakarítás végett a kör új helységet
bérelt az Egyházközségtől.
Az 1897-es költözéssel egyre közelebb kerül­tek egy szép ideához:
„valaha házbirtokot szerezni s ne kelljen ide-oda vándorolni."

S ez az év meghozta a kívánt fordulatot. A kör tudomására jutott, hogy eladó
az a Simon-féle ház, amelyben először béreltek szobát. Elhatározták,
hogy megveszik a házat.
Gyűjtést rendeztek a foglalóra, egyezséget
kötöttek az eladóval, s május 30-án a közgyűlés is megerősítette a vételt.

„Huszonegy évi házbérfizetés után 1898 február elején beállott tavaszias napok alatt
hangyamódra sürgölődő férfiakat láttunk e házban kívül és belől.
Ingyenes kézi és fuvarmunkákkal szolgáltak a tagok, vetekedve, hogy ki tehessen többet
és jobbat?
A vett lakást jelentékenyen átalakították. A szoba földje 30 4o centiméterrel
leszállítva lett, s a régi kis ablakok helyett két nagyobb ablak készíttetett. Az egyenetlen
udvart is egyenessé csináltatott, a kis udvar, kert az udvarhoz csatoltatott, a nádtető
kijavíttatott és a kapubálványok odább tétettek, hogy idővel keresztbe építni lehessen:
Három évvel később 1901-ben az utcára új kőfal húzatott.

1898. február 20-án lett megnyitva ünnepélyesen tulajdon helyiségünk, s azóta
a célra alkalmas udvarunkban tartattak a hazafias ünnepélyek is.
"

Tizenhárom év után Dézsi Mihály Csákvárra költözött, így az új lelkészt, Barkász Kálmánt
választották elnökké. Az új elnök buzgó közbenjárására a földművelésügyi miniszter
173 kötetes könyvtárat és szekrényt adományozott a Biai Olvasó Népkör 25 éves
jubileumára.
Az 1902-es ünnepségre a tagság is buzgón készült. Négy méterrel
meghosszabbították a szobát, s méltó rendezvényt szerveztek a nagy ünnep tiszteletére.

Az olvasó-népkör történetéről jelenleg 1902-ig található forrás a könyvtárban.
Karikó János haláláig, I9I0-ig vezetett naplójában biztos találhatók még
információk.
1910 után is működött a kör, egészen 1949-ig, melyről az adóívek
másolatán kívül nincs dokumentuma a községi könyvtárnak.

 

 


 
     
     

     
     
     
    Wekerle Sándor III. könyvtári állománygyarapítási pályázat